Egész Augusztus az edőtáborozásról szólt. Voltam Angliában egy borzalmas nemzetközi edzőtáborban egy hétig - Bradfordban; utána pedig Montenegroba mentem a Pekosival egy hétre edzőtáborozni, de az is inkább nyaralásnak volt hívható. Ezek után következett a kemény munka. Múlt évbe mondták nekem Amerikában, hogy fizikailag kell felkészülnöm, úgyhogy már rendes súlyokkal is elkezdtem edzeni. ("Gyúrunk vaze...") A sok munkának meg is lett az eredménye. 1 hónap alatt felszedtem 5 kilót, hála Istennek az étvágyam is megjött és így folyamatosan éhes vagyok, ezért bármennyit tudok enni. A bemutatkozó meccsek se sikerültek rosszul, a Közgáz ellen 15 ponttal mutatkoztam be. Most hétvégén - szeptember 29-én - volt az első bajnoki mérkőzésünk. U20-at és NBI/B meccset játszottunk egymás után, mind a két meccsen a Kaszások ellen küzdöttünk. Az U20-as meccset szinte végig játszottam eredményesen, ahol fölényes győzelmet arattunk, majd az NBI/B-s meccsen csak másfél percet játszottam a hátsérülésem miatt, de azalatt is összeszedtem egy lepattanót. Az utóbbi hetek úgy alakultak, ahogy terveztem. Kétszer edzek majdnem minden nap, kivéve szerdán, amikor egyszer és szombaton plusz vasárnap. Szombaton vannak a mérkőzéseink, vasárnap pedig pihenőnap. Közben elkezdtem a jelentkezést a kinti sulikba és azt mondhatom, hogy az első hét után sikerrel jártam, mert már kaptam pozitív visszajelzéseket az egyetemektől. A teljesítményem eddig hullámzó volt a meccseken, de egész évbe megállás nélkül fejleszteni fogom magam, hogy ne hozzak szégyent se a csapatra, se magamra...